Skip to Content

Mondd, szereted az állatokat?

A fenntarthatósági témahétre a 4.a osztály Turi Ilona és Kissné Bolla Judit tanítónők segítségével az állatokról készített fogalmazásokat, verset, találós mesét. Írásaikból kiderül, hogy otthon mindnyájan szeretettel gondozzák kis (néha nagy) kedvenceiket.

Fleck Vivien: Degu

Egér, egér - az nem ő
Ugrik, mászik, degu ő
Hosszú farkán redős bőr
Kicsi feje, rajta szőr.

Bundája barna,
Szeme borsó méret,
Eszik, iszik rágcsál,
Folyton hallgat minket.

Jól érzi magát,
Ott rá sas nem találhat,
Szeresd őt és meghálálja,
Legyél nagyon jó gazdája!

Én és a kiskutyám titka

A kiskutyám már régóta velem van.
Mindent tudok róla. ( Például, hogy hol szeret lenni leginkább. )
Egy alkalommal elsétáltam vele a folyó felé úgy, mint mindig. Beugrott a vízbe. Talált valamit, amit magával hozott. Amikor kijött a partra, egy érmét pillantottam meg a szájában. Kutyamedálnak tűnt. Gondoltam, neki adom, ha már rátalált. A nyakába akasztottam. Egyszer csak óriási fény vette körül a kutyust. Amikor szertefoszlott, Heki nem kutyus volt, hanem ember.
Alig hittem a szememnek, de nagyon megörültem. Mindig erről álmodtam, hogy elvihetem az iskolába magammal. Vigyázni kellett, hogy a szüleim ne vegyék észre, hogy egészen idáig velem van egy ismeretlen ember, és nem a háziállatom.
Indultunk az iskolába. Ő volt az iskola nagymenője. Egyfolytában engem dicsért, mert szeretett és még most is szeret. Én rosszul bántam vele, amíg ember volt, mert azt hittem, az iskola megváltoztatta. Szomorúak voltunk mind a ketten, éreztük, hogy elhanyagoljuk egymást.
Bocsánatot akartam tőle kérni, de abban a pillanatban elraboltak engem, de csak azért, mert a kutyámon volt a varázsmedál, ami kellett nekik. Én voltam a csali. A legjobb barátnőm megtudta a titkot, és Hekivel a megmentésemre siettek. Anya és apa ezalatt észrevették, hogy a kutya nincs otthon, elindultak megkeresni. Hekiék megtaláltak engem, de nem tudtak bejönni, mert ott voltak a fogvatartóim. Túljártak az eszükön, és sikerült engem megszabadítani. Sajnos a medál megsérült, ezért lehet, hogy soha többé nem lesz Heki ember, de nem baj, mert akár kutya, akár nem, a legjobb barátom marad örökké.
Apu és anyu, a Hekiben elhelyezett GPS-szel megtaláltak minket. Kihívták a rendőrséget is, mert elraboltak, de az is lehet, hogy még nem fejeződött be ez az egész.
Szeretem nagyon Hekit, mint ő is tette. Soha nem hagyott cserben.
Örökké szeretni fogom.

Simon Alexandra 4.a


Ki vagyok én?

Képzeljétek, már négy éve a gazdámmal élek boldogan.
Én egy sötétbarna színű állat vagyok, akinek még csíkjai is vannak a testén. Duci vagyok, és egy picit lapított a fejem. A szemem sárga, mintha arany lenne. Nagyokat ugrok, mivel a hátsó lábaim nagyon izmosak. Már estem át vizsgálaton, kezelésen. Egyszer, amikor harcoltam, az egyik izmom megrándult. Visszahelyezték, de a hasamon lenyírták a szőrt. Ez a mai napig látszik.
Kedvenc ételeim: párizsi, konzerves táp, sajt, csirkehusi, popcorn. Szeretek felmenni az ágyba és ott aludni, ölekben pihenni, szeretek játszani, kergetni a lézert, pofozni a macskákat. A gazdim szerint én vagyok a legokosabb, legcukibb és legaranyosabb állatka.
Sokat eszem, alszom, játszom, és ezek boldoggá tesznek. Ha éppen dolgom akad az ürítkezésben, kikéredzkedek az ajtón és a kertben végzem a dolgomat.
Szeretem ezt a gazdit, és nem akarok erről a helyről elmenni.

Sós Veronika 4.a


Ki vagyok én?

Képzeljétek el, már hét éve vagyok a gazdimmal együtt.
Mindig törődik velem. Megetet, vizet ad nekem, játszik velem, ezért nagyon szeretem. Nyakörvet is csinált, hogy megtaláljon.
Szőröm színe fekete - fehér. A szemem világosbarna. A fülem rövid. Az orrom sötét, a karmom rövid.
Németjuhász keverék vagyok, gazdám egy házból hozott el a testvéreimtől és anyukámtól. Itt is jól érzem magamat, ahol most élek.
Örülök, hogy felvidíthatom az embereket, és hogy jó helyre kerültem.
Remélem, a testvéreim is ilyen fergeteges környezetben élhetnek!

Simon Alexandra: 4.a


Ki vagyok én?

Segítek, hogy ki tudd találni, ki vagyok? A hasam fehér, a szőröm vöröses. Körülbelül 12 évig élek. Magasságom olyan fél méter, hosszúságom lehet egy méter. A farkam is vöröses, de van benne fekete is.
Vadon élek, néha - néha láthatsz állatkertben is. A telet is jól bírom. Ragadozó vagyok. Hússal táplálkozom. Természetesen nálam kisebb állatokat támadok meg. Az embereket nem szeretem, mert vadásznak rám. Hallásom, szaglásom nagyon jó.
Remélem, sokáig marad fenn a fajom, és nem kerülök állatkertbe!

Bódai Bettina 4.a

Ki vagyok én?

Nekem van a világon a legkedvesebb gazdám. Fekete színű vagyok, de a nyakamnál és lábaimon van egy kis barna folt is. Nagyon jó volt tegnap este, mert vacsorára a kedvencemet kaptam. Nemrég jó sok játékot vásároltak nekem. Az egyik labdát úgy kilyukasztottam, hogy nem maradt benne levegő. Van egy nagyon szuper kutyaházam, de még olyan kicsi vagyok, hogy inkább bent tartanak. Szeretek a gazdám ölében aludni. Sokszor megdicsérnek, hogy milyen okos vagyok. Jól gondoznak, csak akkor vagyok szomorú, amikor elmennek iskolába és dolgozni.
Nagyon szeretek itt élni. Remélem a testvéreim is ilyen jó helyre kerültek, mint én!

Benke Laura 4.a

Ki vagyok én?

Bent vagyok a házban, és még a fotelra, ágyra is felengednek. Néha rossz vagyok, mert elviszem a cipőket. Van külön kajás tálam, de engem mégis mindig az érdekelt, hogy mi van az asztalon, és hogy kaphatok - e belőle.
Kistermetű vagyok, szép fehér bundám sokszor koszos lesz. Nem szeretem, ha fürdetnek, mert utána megszárítanak, és ettől félek. Sokszor kínálnak apró jutalmakkal, de a kedvencem a marhahúsos táp. Csokit nem ehetek, mert attól nagyon fáj a hasam. Sokszor engednek ki, visznek sétálni. Van két szőrös, bundás pajtásom, akik, ha megkergetem őket, mindig nyávognak. Meghálálom, ha valamit kapok gazdáimtól, de azt nem szeretik, ha piszkos tappanccsal megyek fel az ágyra.
Nagyon szeretnek, és én is szeretem őket. Soha nem akarok tőlük elválni!

Szokodi Stella 4.a