Skip to Content

Bécsi tanulmány út 2009.03.31 - 2009.04.01.

Időpont:

2009 március 31. – április 01.

Program:

  • Interkulturális oktatási program adaptációja: Európai Középiskola,
  • Bécs inter-, és multikulturális nevelés elveinek, oktatási gyakorlatának megismerése, megtapasztalása program: iskolalátogatás, multilingvális nyelvoktatás és annak európai dimenziói

Helyszínek:

2009. március hó 31 .nap 1. munkanap 10 – 17 óra:

First Vienna Bilingual Middle School, Wendstattgasse 3, 1100 Wien (director: Mag. Martha Hafner)

2009. április hó 01 .nap 2. munkanap 10 – 17 óra:

EMS Kooperative Mittelschule, Neustiftgasse 100, 1070 Wien (OSR Dir. Christine Schiller, M.A.)

Konzulens:

Dr. Franz Schimek

Résztvevők:

Görcsné Dr. Muzsai Viktória (NYME – Apáczai Cs. J. Kar, Győr), Venczel Csaba igazgató, Hardi Tünde tagozatvezető, Nagy Gabriella, Dr. Martonné Klimó Irén, Szür Anett, Dr. Bánhidiné Csapó Ágnes, Zsupponicsné Bátyai Erzsébet angol – magyar két tannyelvi tagozaton célnyelven tanító pedagógusok (Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa)

A kétnapos tanulmányút során két Mittelschule-be, azaz a 11 – 15 éves korosztályt oktató iskolát látogattunk meg.

Óra1. Mind a két iskolában, amelyeket meglátogattuk, nagyon ötletes és átvehető iskolai dekorációkat láttunk. A folyosókon a gyerekek projectjeit, hírességekről rövid benutató. Üveg dobozokban a különböző Art and Craft órákon készített munkáik. Az osztályokban a témakörökhöz kapcsolódó szóanyag volt feltéve a falra, amit a gyerekek közösen készítettek: Ezek számunkra is alkalmazható példák. Mindkét iskolában az osztályban megtalálhatók a tanulók portfóliói: A különböző tananyagok rendszerezésre a tanulók általában iratrendezőket használnak, ezekbe gyűjtik a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó anyagaikat, munkalapokat, feladatlapokat, vázlatokat…

PortfoliókPortfoliók

2. A Bécsben látott órák nagyon hatásosak, különösen a „Team – teaching” módszer, amely során két tanár együtt dolgozik szerves egységben. Egy native speaker és egy anyanyelvi tanár. Gyönyörűen egymáshoz alkalmazkodva egymás kezére játszva és segítve építették fel az órákat. (A látott mindhárom – matematika, földrajz, történelem - tanórán két tanár dolgozott team-teaching formában, de a három teljesen más formában, óra és munkaszervezéssel. A matematika órán a frontális osztálymunka dominált, a két tanár együtt, egymást kiegészítve dolgozott. A „főtanár” vezette be angol nyelven az anyagot és kezdte el a magyarázatot, amit a „segédtanár” szemléltetéssel, illetve német nyelvű rendszerezéssel egészített ki.

A „főtanár” csak frontális osztálymunka keretében volt kapcsolatban a gyerekekkel, míg a „segédtanár” egyénileg is foglakozott a tanulókkal. A földrajz órát gyakorlatilag teljes egészében a „főtanár” tartotta frontális osztálymunka formájában töltöttek ki feladatlapot. A „segédtanár” teljesen háttérbe szorult, csak kisebb kisegítő feladatokat végzett, illetve a gyerekek nem szorosan a tanulással kapcsolatos dolgaival foglalkozott. A harmadik órán a gyerekek páros illetve csoport munka formájában is dolgoztak, ekkor mindkét tanár közvetlen kapcsolatba került a tanulókkal, mindketten kérdezték illetve segítették a tanulókat.

A kollégákkal folytatatott konzultációból kiderült, hogy a nem német anyanyelvű tanulók többsége ezekben az iskolákban INTEGRÁLÓDNI SZERETNE, ezért motiváltak a német nyelv elsajátításában. Az angol nyelv esetében pedig a szülők motiválják a gyerekeket. (Ez nálunk is így van) Elmondták azt is, hogy náluk is vannak olyan tanulók, akik egyik nyelvet sem beszélik. Ezeknek a tanulónak a nyelvi felzárkóztatására külön figyelmet fordítanak, és ezeket a tanulókat bizonyos ideig mentesítik az értékelés alól. A „segédtanár” alkalmanként a felzárkóztatásra szoruló illetve lemaradó tanulókkal külön foglalkozik, amíg az osztályban a „főtanár” tartja az órát. Történelem órán szinte ugyanazokkal a fogalmakkal, részben hasonló módszerekkel és munkaformákkal dolgoztak a második világháború kapcsán, mint a mi a nyolcadikosaink:

Azt is megfigyelhettük, hogy a gyerekekkel az idegen nyelven tartott órák során a tanár bizonyos kulcsszavakat emel ki (amit az anyanyelvi tanár is elmagyaráz nekik), amik segítenek nekik az elsajátításban majd később az emlékezésben is. Hasznos ,hiszen a fő vázat kapják meg így és később ezt már ki tudják bővíteni. A tananyag ,amit a gyerekeknek el kell sajátítani,jóval kevesebb ,mint a mi iskoláinkban. Nincsenek a gyerekek felesleges információkkal túlterhelve,ezáltal nem is vész el a konkrét és lényeges tudás. Az idegen nyelvet bátran és jól használják. Nagyon fontos megfigyelés volt a tanulók differenciálása is. Heti egy órában a gyengébb és az átlagosnál jobb képességű gyerekekkel együtt foglalkoznak. A felzárkóztatás és valamint a pluszban kapott fejlesztő feladatok megoldása történik ekkor. A jobb képességű ezáltal segíthet a gyengébbnek is és sokat tanulhatnak egymástól. Ami még nagyon lényeges, hogy gyakorlati síkról indultak az órák mindig. Nem csak elmélettel tömték a gyerekek fejét,hanem folyamatosan cselekedtették őket és mindig voltak megfelelő szemléltető eszközök is. Kitűnően felépített projecteket láttunk. A témaválasztás, és a téma köré épített tantárgyak, tervezett tevékenységeket logikusan épülnek fel évfolyam szinten. Az első osztályban a tanuló „én képe” identitásának megfogalmazása köré, második osztályban a település, harmadikban a szomszéd országok, negyedikben európa köré szerveződnek a projektek témái.